Japán most is a világ harmadik gazdasági hatalma az USA és Kína után, több ezer éves civilizációja, teljesítménye és szervezettsége máig tiszteletet parancsol. De az évtizedek óta tartó gazdasági pangás, a demográfiai krízis és a növekvő regionális feszültségek árnyékot vetnek az épp új császári korszakot kezdő hatalomra.
Most százötven éve, 1869-ben az Osztrák–Magyar Monarchia keretein belül Magyarország hivatalosan is diplomáciai kapcsolatba lépett egy másik, újonnan a világpolitika színpadára kerülő monarchiával: Japánnal. A távolkeleti szigetország mindössze egy évvel korábban nyitotta meg kapuit a Nyugat előtt. A magyar–japán jó kapcsolat – diplomáciai, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt – azóta is mindig magától értetődött. Az idei évforduló csúcspontja Kako japán császári hercegnő mostani budapesti – élete első hivatalos külföldi – látogatása.
2019 egyébként is a jelentős események éve a nemzet egységét és folytonosságát szimbolizáló, örökös japán uralkodócsaládban. Kétszáz éve először fordult elő, hogy egy császár lemondjon a trónjáról: Akihito harminc év után, egészségi állapotának meggyengülése miatt döntött úgy, hogy a Krizantémtrónt átadja idősebb fiának, Naruhitónak.
DEMOGRÁFIAI VÁLSÁG
A szigetországnak nagyon is szüksége van az összetartó szimbólumokra. A társadalom számos nehézséggel küzd, ilyen például az elöregedés. 2017-ben a japán népesség több mint 27 százaléka volt hatvanöt év fölötti, s ez a szám folyamatosan, meredeken emelkedik. A jelenség azért is gyorsul, mert nagyon kevés gyerek születik: a tizennégy év alattiak száma nem éri el az összlakosság 13 százalékát sem.
Közös közleményükben a tárcavezetők, valamint Hadja Lahbib egyenlőségért felelős európai uniós biztos felhívták a figyelmet az övezetben élő civilek szenvedéseire.
Az amerikai konzervatív reneszánsz elindítója, Russell Kirk szembekerült a neokonzervatívokkal, segítette John Lukacsot és Molnár Tamást is. Most jelent meg fő műve, A konzervatív eszme az Alapjogokért Központ gondozásában. A munka egyik fordítójával, Kirk kutatójával, Pogrányi Lovas Miklóssal beszélgettünk.
A japán kormányzó koalíció valószínűleg elveszíti a többséget a felsőházban, ami súlyos csapás Shigeru Ishiba miniszterelnök számára. A politikai instabilitás küszöbén álló országot gazdasági kihívások is fenyegetik.
A kínaiak nem csupán tőkét hoznak, hanem hozzáférést biztosítanak a legmodernebb technológiákhoz, és ablakot nyitnak a világpiacra.
Bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F-16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták az USA NATO-szövetségesei
Egész jó clickbait cím, nem? Próbálom utolérni a Független Objektív Sajtót (FOS), és ilyen jó telexes/hvg-s/444-es címeket adni a cikkeknek.
Bendarzsevszkij Anton arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időszak megnyilvánulásai alapján úgy tűnik, az orosz stratégia középpontjában az időhúzás áll.
